Mostanában több fórumon találkoztam a kérdéssel, hogy változott-e 2013-ban valami a például FOREX-ből származó hozam utáni adózás kapcsán. Mivel gyakorlatilag egy-két könyvelőn kívül senki nem tud semmit, ráadásul az ehhez kapcsolódó jogszabályok bonyolultak és nehezen értelmezhetőek, utánajártam a kérdésnek. A megszerzett információkat igyekszem összegyűjteni és közérthetően megfogalmazni.

A fals információ

Az egész történet eredője egy, az Origo.hu -n publikált (de valószínűleg máshol is felbukkanó), hibás információkat terjesztő cikk. Ez a cikk (többek között) azt állítja, hogy:

Hibás információk a cikkben

Hibás információk a cikkben

A cikk kapcsán több aggódó kereskedővel beszéltem, szinte mindenki úgy értelmezte a cikket, ahogyan valószínűleg a leglogikusabban lehet: az eddigi szabályok már nem igazak, és minden hozam után adózni kell. Azaz amennyiben az ember 2013 januárjában csinált magának 500 ezer forint hozamot, és decemberig csinált 800 ezer forint veszteséget, akkor is 500 ezer forint hozam után kell a 2014-es évben adóznia. Ez természetesen nem igaz, és szerencsére csak rémhírkeltés!

A helyes információ

Magyarországon a befektetési tevékenységből származó jövedelmek utáni adózást az SZJA törvény szabályozza. Ennek a törvények most csak a számunka fontos részére fogunk kitérni, amely pedig a Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (továbbiakban: ETÜ) alcímmel rendelkezik. Ez pedig így szól (a sorra kattintva kinyílik):

67/A. §655 (1) Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján – ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint e § rendelkezéseinek hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is – az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének(összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2) 656

(3) 657 E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és 658

a) amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b) 659 amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a PSZÁF közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(4) Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5) A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján – az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve – állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(6) Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint. 660

(7) A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a (2) bekezdés szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.

Akármennyire is száraz, érdemes az egész passzust elolvasni. A lényeg a következő:

  • az ETÜ -be tartozik a tőzsdén, illetve FOREX piacon elért hozam
  • a pénzügyi szolgáltató – esetünkben leggyakrabban brókercég – PSZÁF engedéllyel kell rendelkezzen; ennek hiányában más szabályok érvényesek
  • a pénzügyi szolgáltató székhelye az Európai Unión belül van, és a saját országában aktív pénzügyi felügyelettel rendelkezik
  • az adóévben elért hozamot a következő naptári év szokásos SZJA bevallási határidejéig (magánszemélyek esetén május 20-ig) köteles az adózó bevallani és megfizetni
  • az adó mértéke 16% 15%; az újonnan bevezetett EHO nem terheli az ily módon szerzett jövedelmet
  • az adózó jogosult az adókiegyenlítésre, amely alapjául az adóévet megelőző maximum kettő adóév vehető alapul
  • a brókercégnek biztosítania kell a tételes elszámolás (statement) lehetőségét, azaz a nyertes és vesztes tradek is látszanak

Mi képezi az adóalapot?

A 16%-os 15%-os adóteher a lezárt pozíciókra vonatkozik. A lebegő (floating) pozíciók felett nem rendelkezünk, ezért azokat nem kell számításba vennünk.

A nyereséges ügyletekből ki kell vonni a költségeket (spread, commission, jutalék a hozamból, stb.), valamint a lezárt veszteséges pozíciók összegét. Az így kapott nettó végeredmény – amennyiben az pozitív – képezi a 16%-os 15%-os adó alapját.

Az aktuális adóév mindig január 1-től december 31-ig terjed, vagyis az ez idő alatt keletkezett visszautalt nyereséget kell figyelembe venni (a veszteségekkel együtt, természetesen).

A keletkezett nyereség visszautalás nélkül is bevallásköteles!

Az SZJA bevallásban a negatív eredményeket is fel kell tüntetni.

Adókiegyenlítés

Pár évvel ezelőtt bevezetett szabály, mely józan ésszel végiggondolva is pozitívumokat hordoz magában.

Mi az adókiegyenlítés?

Az adókiegyenlítés lényege az, hogy a magánszemély akkor jogosult adókiegyenlítésre, ha az adóévben és/vagy az azt megelőző két adóévben egyaránt volt tõzsdei ügyletbõl származó jövedelme és tőzsdei ügyletbõl származó vesztesége is. Az igénybe vehető adókiegyenlítés összege az adóévet megelőző két évre eső tőzsdei ügyletbõl származó veszteség és az ebben az időszakban érvényes adómérték szorzata (a tőzsdei ügyletből származó veszteség „adója”) csökkentve az ebben az időszakban már igénybe vett adókiegyenlítés összegével. (Forrás)

A pénzügyi szolgáltató magyarországi felügyelete

Azt, hogy az adott – szívünkhöz közel álló – befektetési szolgáltató (brókercég) Magyarországon az MNB által szabályzott-e, ezen a linken tudjuk ellenőrizni.

Ha tehát egy pakisztáni brókercégen keresztül szeretnénk kereskedni, és később az innen szerzett jövedelmet bevalljuk, azonban az adott cég magyarországi vagy uniós szabályozással nem rendelkezik, máris más kategóriába esik az egész adózási történet. Ezért különösen figyeljünk arra, hogy az adott cégnek (vagy magyarországi divíziójának) legyen érvényes és aktív MNB engedélye!

Ezen kívül a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény is megfelelő lehet Magyarország és azon ország között, ahol a választott brókercég működik.

Amennyiben a fentiek közül egy sem teljesül, további 27%-os EHO-t is meg kell fizetni, az egész ügylet az összevont adóalap részét képezi és egyéb jövedelemnek minősül.

Források