Miért és hogyan kell adózni a hozam után?

Közeledik a személyi jövedelemadó bevallás leadásának határideje. A határidő 2018-ban is május 20, ami vasárnapra esik, így a bevallást a következő munkanapon, május 21-én lehet késedelem nélkül leadni.

2013-ban és 2017-ben is írtam már bejegyzést a hozam adózásával kapcsolatban, a mostaniban viszont még pontosabb információkat igyekeztem összerakni, hogy magad is el tudj indulni, elkerülve a tipikus hibákat. A bejegyzés megírásához két könyvelő szakember segítségét is kértem – az ő elérhetőségeiket is megtalálod ebben a bejegyzésben, ha úgy döntesz, hogy nem magad végzed a bevallást.

Fontosnak tartom, hogy tudd: ez a téma senkinek sem a kedvence. Vért izzadtam, mire összeállítottam ezt a bejegyzést. Nem lesz izgalmas, de legjobb tudásunkkal igyekszünk megfogalmazni a lényeget a félig jogi nyelvezet mellett magyarul is.

Felhívom figyelmed, hogy az alábbi bejegyzésben legjobb tudásom alapján összeállított információk szerepelnek. Ezek azonban nem minősülnek szaktanácsadásnak! Emberből vagyok, hibázhatok – ezt vedd figyelembe, és mindenképpen konzultálj a könyvelőddel, mielőtt beadod a bevallásodat. Ha nincs könyvelőd, a bejegyzés végén két szakembert is ajánlok neked.

Ha saját tapasztalatod eltér a bejegyzésben szereplő információktól, mindenképpen jelezd e-mailben vagy hozzászólásban, hogy frissíthessem a bejegyzést!

Milyen jövedelemnek számít a kereskedési tevékenységből származó profit?

Az SZJA bevallás két fő kategóriát különböztet meg. Figyelj oda, mert bár hasonlítanak egymásra, mégis különbözők. A devizapiaci kereskedés szemszögéből az egyik legfontosabb eltérést az adja, hogy a NAV által ellenőrzött, vagy ellenőrizetlen ügyletről van-e szó.

Kíváncsi vagy ehhez hasonló, hasznos bejegyzéseimre?

Ha érdekelnek az ehhez hasonló témákkal foglalkozó bejegyzések, akkor add meg keresztneved és e-mail címed, hogy elküldhessem Neked!

Olyan, jellemzően pénzügyi elszámolással záródó ügylet, amelyet egy szolgáltatás keretében devizára/valutára, árura, vagy pénzügyi eszközre kötünk. Fontos, hogy nem lehet szó csereügyletről, illetve nem lehet szó olyan ügyletről, amely során a szerződő felek a szokásos piaci értéktől (ártól) lényegesen eltérő áron szerződnek egymás között – ilyenek például az áron alul kötött spekulatív ügyletek.

Megfogalmazás a jogi szövegből kölcsönzött mondatok által:

  • az ügylet a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által felügyelt tevékenység tárgyát képezze – vagyis a brókercég MNB engedéllyel rendelkezzen;
  • az ügyletet bármely EGT-államban (EGT: Európai Gazdasági Térség) vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval kötötték, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye,
    • ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a magyar felügyelet közötti információcsere és
    • amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

Megfogalmazás Radu “konyhanyelvi” mondatai által:

Ebbe a kategóriába akkor sorolhatod a kereskedéseidből származó eredményt, ha a brókercégedet megtalálod a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti listájában. A listában akkor lesz benne egy cég, ha magyar, vagy ha EU-s ország felügyeleténél rendelkezik engedéllyel.

Ha a brókercég nincs fent az MNB listáján, akkor nagy valószínűséggel adózásnál sem alkalmazhatod ezt a kategóriát. Ez alól az sem jelent feltétlen egérutat, ha a brókercég székhelyének országával Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye. Ez ugyanis nem biztosítja azt, hogy az adott ország pénzügyi felügyeletének ide vonatkozó szabályai a magyar felügyelet minősítése szerint elégségesek. Példa lehet Ausztrália, amellyel van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, ugyanakkor nem feltétlen számítanak ETÜ-nek az ottani brókercégeknél kötött ügyletek.

Könyvelés-szakmai álláspont az, hogy az adóbevallás elkészítésekor a szigorúbb szabály szerint érdemes kalkulálni, majd a bevallás kapcsán véleményt kérni a NAV-tól. A NAV szakvéleménye alapján az SZJA bevallást is lehet majd korrigálni.

És hogy miért nagyon fontos ez? Azért, mert a később tárgyalt adókiegyenlítés és az EHO szempontjából nem mindegy, hogy melyik kategóriába esünk.

Megfogalmazás a jogi szövegből kölcsönzött mondatok által:

Árfolyamnyereségből származó jövedelem – jellemzően offshore befektetési szolgáltatóknál – az értékpapír átruházásával megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított összeg és a járulékos költségek együttes összegét.

Nem minősül azonban árfolyamnyereségből származó jövedelemnek:
  • az ellenőrzött tőkepiaci ügyletben (tőzsdén) értékesített értékpapír árfolyamnyeresége, amely a többi ügylettel összevonva az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem részét képezi.
Az értékpapír megszerzésére fordított érték:
  • ellenőrzött tőkepiaci ügylet során megszerzett értékpapírnál az ügylet szerinti, igazolt ellenérték;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek nem minősülő visszterhes szerződéssel megszerzett értékpapírnál a szerződésben foglalt ellenértékből az átruházásig igazoltan megfizetett összeg
Az értékpapír értékesítéséhez kapcsolódó járulékos költség:
  • az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadás (ideértve különösen az értékpapír megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggésben nyújtott, a külön törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenység, a befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás vagy árutőzsdei szolgáltatási tevékenység ellenértékét is),
  • az értékpapír megszerzésének alapjául szolgáló vételi (jegyzési) jog és az értékpapír átruházásának alapjául szolgáló eladási jog ellenértékeként a magánszemélyt terhelő, igazolt (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) összeg.

Megfogalmazás Radu “konyhanyelvi” mondatai által:

A kategóriába tartozó ügyletek mindegyikének felsorolása helyett csak az olyan devizapiaci hozamokra térek ki, amelyek valamilyen – fent részletezett – okból nem tartoznak az ETÜ hatálya alá.

Mivel az MNB által nem biztos, hogy ellenőrzött tőkepiacnak számít az adott brókercég felügyeleti országa, ezért nagyságrendekkel rosszabb feltételű adózás vonatkozik az itt bejegyzett brókercégeken keresztül kötött devizapiaci ügyletekre is. A kisebbik probléma, hogy EHO-t, azaz egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, amely 14%, legfeljebb 450 000 Ft. A nagyobbik: nem működik az adókiegyenlítés – azaz a megtermelt profit után mindenképpen adózni kell, akkor is, ha azt már akár az éven belül elbuktuk.

Milyen igazolásokat fogad el a NAV?

Belföldi számlavezető: A kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év február 15-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – a ’K86-os nyomtatványon adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről. Az ügyletek kapcsán az adóévben közvetlenül felmerült költségekkel az adó alapja csökkenthető. Ide kapcsolódhat a jutalék és a kamat, de nem kapcsolódik ide például a számlavezetés díja.

Külföldi számlavezető: A jövedelmet és az adót a külföldi befektetési szolgáltató által kiadott igazolás alapján magánszemélynek kell megállapítani és megfizetni, az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása, vagy az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján állapítja meg.

Fontos, hogy az ügyletek költségét és eredményét az adott napon érvényes MNB devizaárfolyam alapján szükséges forintra átváltani.

Miről szól a bejegyzés 2. része?

A következő rész az adókiegyenlítésről és az EHO fizetési kötelezettségről szól. Két példán keresztül mutatom be, hogy mennyire nem mindegy, hogy ETÜ, vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem kategóriába eső ügyletek után kell adóznod.

Segítségre van szükséged?

A bejegyzések nem készülhettek volna el az alábbi két hölgy segítsége nélkül. Keresd őket, ha adózási kérdésekben segítségre van szükséged!

Grolmusz Krisztina - Irodakukac Kft.

Grolmusz Krisztina

Telefon: +36 30 992 96 26

E-mail: kriszti@irodakukac.hu

Könyvelőiroda vezetőként, több mint 20 éve foglalkozom számviteli szolgáltatással.

Szívesen nyújtok kezdő vállalkozások részére előzetes tanácsadást, akár online konzultáció keretében is.

A hagyományos könyvelési feladatokon túllépve újabb, érdekes területekre specializálódtam, így ma már ügyfeleim java része informatikával, e-kereskedelemmel, online szolgáltatásokkal, kriptovalutákkal foglalkozó vállalkozásokból és magánszemélyekből tevődik össze.

Ehhez a feladathoz választott és fejlesztett informatikai hátterem lehetővé teszi, hogy ügyfeleimmel az ország bármely pontján tudjam tartani a kapcsolatot.

Partnereim kedvelik világos, közérthető magyarázataimat. Célom az egyszerű, gondtalan és stresszmentes hétköznapok biztosítása számukra.

Kneiter Lea - Tilea Kft.

Kneitner Lea

Telefon: +36 70 371 69 07

E-mail: info@tilea.hu

Kneitner Lea vagyok, okleveles közgazdász, mérlegképes könyvelő, okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő. Angol nyelven tárgyalási szinten, német nyelven pedig anyanyelvi szinten beszélek.

Elsősorban hazai és nemzetközi nagyvállalatok összetett nemzetközi tranzakcióinak – valamennyi adónemre kiterjedő – adótanácsadásával, transzferár dokumentációk készítésével, teljes körű adóátvilágítással, adóhatósági képviselettel és adóügyi bírósági feladatok ellátásával foglalkozom, illetve magánszemélyek nemzetközi adózási kérdéseivel.

A TILEA Tanácsadó Kft. keretében 2010. óta a fentieken kívűl az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk:

  • nemzetközi munkaerőkölcsönzés, munkavállalási engedélyek beszerzése, bérszámfejtés,

  • kihelyezett vállalati képzések adózási és EKAER témában,

  • EKAER tanácsadás,

  • nemzetközi könyvelési szolgáltatások, kapcsolódó tanácsadás.