Hozam utáni adózás 2017-ben

Hozam utáni adózás 2017-ben

2013-ban már publikáltam egy cikket az adózás témakörében, most szeretném Nektek aktualizálni és kiegészíteni a benne szereplő információkat a friss, 2017-es szabályok alapján.

Amennyiben kíváncsi vagy a hozam utáni adózással kapcsolatos infókra, mindenképpen olvass tovább!

Habár a szabályok nem túl sokat változtak 2013 óta, mégis sokkal jobb ha az adózási információkat egy profi szakmabeli hagyja jóvá. Megkértem Jászberényi Ivettet, az OPTITAX Számviteli Kft. ügyvezetőjét, hogy segítsen nekünk a hozammal kapcsolatos magyarországi adójogszabályok értelmezésében és korábbi cikkem aktualizálásában.

Alább tehát a Jászberényi Ivett által összeállított és jóváhagyott cikket olvashatjátok. Külön jelzem az általa és külön az általam írt bekezdéseket.

Előzmények

Jászberényi Ivett adószakértő

Radu 2013-as cikkében fantasztikusan összefoglalta a FOREX-ből származó, hozam utáni adózási szabályokat. Akkor azért vágott bele a tőkepiaci ügyletekkel kapcsolatos ismeretanyag összegyűjtésébe, mert gyakorlatilag egy-két könyvelőn kívül senki nem tudott semmit, ráadásul az ehhez kapcsolódó jogszabályok már abban az időben is bonyolultak, és nehezen értelmezhetőek voltak, nem beszélve arról, hogy néhány tévhit is keringett a köztudatban.

Ezért Radu – a saját bevallása szerint -, lelkes programozóként utánajárt, és közkincsé tette a megszerzett ismereteit.

Közgazdászként, és az OPTITAX Könyvelőiroda ügyvezetőjeként, magam is elismeréssel olvastam a blogját, hiszen a témát átfogóan, érthetően, egyszerűen megfogalmazva írta meg, ám mégsem nélkülözte a szakmaiságot. Publikációját igazán élvezet volt elolvasnom.

Ezért amikor Radu megkért arra, hogy aktualizáljam a 2013-as cikkét, örömmel mondtam igent, azzal a feltétellel, hogy fantasztikus szakanyagát a tőkepiaci ügyletekről csak bővítem, és benne hagyok mindent az ő megfogalmazásában, ami még a jelenlegi 2017-es jogszabályoknak is megfelel.

Általános információ

Radulovic Attila Metatrader4 programozó

Magyarországon a befektetési tevékenységből származó jövedelmek utáni adózást a személyi jövedelemadó törvény (továbbiakban csak SZJA) szabályozza. Ennek a törvénynek most csak a számunka fontos részére fogunk kitérni, amely pedig a Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (továbbiakban: ETÜ) alcímmel rendelkezik. Ez pedig így szól (kattintásra kinyílik):

67/A. §722 (1)723 Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

(2)724

(3)725 E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és726

a)727 amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

b)728 amelyet bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

bb)729 ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és

bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.

(3a)730 Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő február 15-ig ügyletenként részletezett igazolást állít ki a magánszemély részére az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegéről, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételéről, továbbá az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordításról. Az igazolás tartalmazza továbbá az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegét is.

(3b)731 Értékpapírügylet és más, nem pénzügyi elszámolással lezárt (lejárt) ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik az eladási árfolyamérték járulékos költségekkel csökkentett összegének (ügylet bevétele) a vételi árfolyamérték annak járulékos költségeivel növelt összegével (ügyleti ráfordítás) csökkentett értékével.

(3c)732 Pénzügyi elszámolással lezárt ügylet esetén az ügylet eredménye (nyereség, veszteség) megegyezik a lezárt pozíció eredményének az ügyletkötéshez közvetlenül kapcsolódó költséggel csökkentett értékével.

(3d)733 Az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségekként a beszerzéshez és az értékesítéshez illetve a pozíció nyitásához és zárásához közvetlenül nem kapcsolódó költségek vehetők figyelembe.

(4)734 Az e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató az adóévet követő év január 31-éig – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételek összegéről, az ügyletek – üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint megállapított – összesített eredménye (nyereség, veszteség) összegéről és az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek összegéről a (3b)-(3d) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó (adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli.

(5)735 A jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély

a) a (3a) bekezdés szerinti igazolás alapján, vagy

b) – ha a bevétel kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatótól származott, vagy ha a magánszemély az ügyleti ráfordítást saját nyilvántartása alapján állapítja meg – az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) vagy saját nyilvántartása alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(5a)736 Az adóhatóság a bevallási tervezetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemként a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatások összesített eredményének (nyereség, veszteség) együttes összegét úgy tünteti fel, hogy a nyereség összegét csökkenti, a veszteség összegét növeli az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos költségek együttes összegével.

(6)737 Ha a magánszemély az adóévben és/vagy az adóévet megelőző évben, és/vagy az adóévet megelőző két évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget ér(t) el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (7)-(8) bekezdés rendelkezései szerint.

(7)738 A (6) bekezdésben említett adókiegyenlítés az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek és a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (8) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(8) A (7) bekezdésben említett összeg az adóévben és/vagy az azt megelőző két évben bevallott, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel.

(9) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak ellenőrzött tőkepiaci ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja, továbbá d)-e) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.

(10) E § rendelkezései helyett a kereskedelmi árut átruházó magánszemély által az ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén pénzben megszerzett bevétel adókötelezettségére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha az ügylet a kereskedelmi áru tényleges átadásával szűnik meg.

Akármennyire is száraz, érdemes az egész passzust elolvasni. A lényeg a következő:

  • az ETÜ-be tartozik a tőzsdén, illetve FOREX piacon elért hozam
  • a pénzügyi szolgáltató – esetünkben leggyakrabban brókercég – MNB engedéllyel kell rendelkezzen; ennek hiányában más szabályok érvényesek (pl.: Ausztrália, Új-Zéland, Seychelles-szigetek, stb.)
  • a pénzügyi szolgáltató székhelye az Európai Unión belül van, és a saját országában aktív pénzügyi felügyelettel rendelkezik
  • az adóévben elért hozamot a következő naptári év szokásos SZJA bevallási határidejéig (magánszemélyek esetén május 20-ig) köteles az adózó bevallani és megfizetni
  • az adó mértéke 15%; az esetek többségében EHO nem terheli az ily módon szerzett jövedelmet
  • az adózó jogosult az adókiegyenlítésre, amely alapjául az adóévet megelőző maximum kettő adóév vehető alapul
  • a brókercégnek biztosítania kell a tételes elszámolás (statement) lehetőségét, azaz a nyertes és vesztes tradek is látszanak.

A cikk még nem ért véget, lentebb folytatódik!

Mi képezi az adóalapot?

Radulovic Attila Metatrader4 programozó

A 15%-os adóteher a lezárt pozíciókra vonatkozik. A lebegő (floating) pozíciók felett nem rendelkezünk, ezért azokat nem kell számításba vennünk.

A nyereséges ügyletekből ki kell vonni a költségeket (spread, commission, profitmegosztási jutalék a hozamból, stb.), valamint a lezárt veszteséges pozíciók összegét. Az így kapott nettó végeredmény – amennyiben az pozitív – képezi a 15%-os adó alapját.

Az aktuális adóév mindig január 1-től december 31-ig terjed, vagyis az ez idő alatt keletkezett visszautalt nyereséget kell figyelembe venni (a veszteségekkel együtt, természetesen).

Nagyon fontos, hogy a keletkezett nyereség visszautalás nélkül is bevallásköteles!

Az SZJA bevallásban a negatív eredményeket is fel kell tüntetni. Ez tehát azt jelenti, hogy ha kereskedés történik, akkor erről mindenképpen nyilatkozni szükséges az adóbevallásban évről évre – akkor is, ha egyébként ténylegesen nem keletkezik befizetendő adó.

Jászberényi Ivett adószakértő

„Az éves személyi jövedelemadó bevallásban, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmeket az „Elkülönülten adózó jövedelmek, és adójuk részletezése” lapon kell bevallani (2016-os SZJA bevallásban, a 04-es lap 172. sora).

Mielőtt tovább megyünk az adózás témában, nézzük meg, hogy mi az adóalap, mi után fizetünk 15%-os személyi jövedelemadót (továbbiakban SZJA).

Ahogy az adó neve is mutatja a jövedelem után. A jövedelem pedig nem más, mint az ügyletekből származó bevételek, és költségek pozitív különbözete. Miért volt szükséges tisztázni, ezt a roppant egyszerű kérdést? Azért, mert lehetősége van arra, hogy saját maga számolja ki az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó SZJA alapját, azaz a nyereséget, vagy veszteséget.

Azonban szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy erre valószínűleg nincs semmi szükség – ugyanis azok a befektetői szolgáltatók, brókercégek, akik rendelkeznek az MNB Felügyelet (régebben PSZÁF) által kiadott engedéllyel, a tárgyévet követő február 15-ig (a 2016-os ügyletekről 2017. február 15-ig) igazolást fognak kiadni. Ez az igazolás tartalmazza a bevételeket, a költségeket, és a jövedelmeket. Sőt ezen túlmenően szinte minden igazoláson feltüntetik még a bevallási sorokat is, így igazán nem okoz nehézséget a bevallás elkészítése. Általában az igazolás további részét képezi egy szinte teljes körű tájékoztatás az adózás szabályairól, és a befizetési határidőkről. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a befektetési szolgáltatók nem kötelesek részletes igazolást kiállítani, így amennyiben csak az ügyletekből származó bevételekről, és a hozzájuk kapcsolódó költségekről kapunk írásos formában tájékoztatást, azt is el kell fogadnunk, és nem reklamálhatunk, hogy nem tüntették fel az SZJA bevallás sorait. A szolgáltatók egyetlen egy dologra kötelezettek: 2017.02.15-ig írásos formában kiadni az ügyletekből származó bevételeket, és kiadásokat.

Amennyiben Ön saját maga állapítja meg az ügylete eredményét, ne feledkezzen el az átváltási árfolyammal is számolni – azaz ha kereskedési számláját forinttól eltérő devizanemben tartják nyilván, szükséges azt a MNB árfolyamok alapján forintra átváltani.

Igazán jó hír, hogy 2017. január 1-től – azaz már a 2016-os személyi jövedelemadó bevallás esetében is – még egyszerűbb lesz az adózók élete, ugyanis előfordulhat, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteket sem kell önadózással bevallani, és a NAV készíti el az SZJA bevallást. Ez azért lehetséges, mert az adóhatóság kötelezte a belföldi befektetői szolgáltatókat, hogy szolgáltassanak adatot a magánszemélyek ügyleteinek eredményéről.

Eddig az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekben résztvevők kizárták magukat minden egyszerűsített bevallási módból, kizárólag az önadózást választhatták, de ez most megváltozott.

Mostantól mindenki, aki SZJA bevallásra kötelezett, háromféle módon tehet eleget (ebből a 2-es, és 3-as közül választhatnak azok, akik tőkepiaci ügyletekben vettek részt):

  1. Munkáltatói adó megállapítással: ilyenkor a munkáltató elkészíti, és be is adja az SZJA bevallást.
  2. Önadózással, a 16SZJA nevű nyomtatványon: ebben az esetben Ön készíti el a saját bevallását. (Eddig csak ezt választhatta, amennyiben volt tőkepiaci ügyletből származó nyeresége, vagy vesztesége.).
  3. Bevallás tervezettel: itt a NAV átvállalja, és elkészíti az Ön bevallását.

Arról, hogy mikor melyik lehetőséggel élhet, részletes leírást talál az OPTITAX Számviteli Kft. honlapján ezen a linken.

Bevallási határidők

Jászberényi Ivett adószakértő

A 2016. évi személyi jövedelemadó bevallás határidejét két csoportra osztjuk:

  1. 2017.02.27-ig kell leadni az egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, és az Áfa fizetésre kötelezett magánszemélyeknek.
  2. 2017.05.22-ig mindenki másnak.

Van az Önök számára még egy jó hírem: továbbra sem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni bármely EGT államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő, tőzsdére bevezetett értékpapír osztaléknak minősülő hozama után – olvasható a NAV 11. információs füzetében. Azaz ez azt jelenti, hogy az az EGT államban működő, szabályozott piacról származó ügyletből nyereség után kizárólag 15%-os SZJA fizetési kötelezettség van, ami tovább csökkenthető az adókiegyenlítéssel.

Adókiegyenlítés

Radulovic Attila Metatrader4 programozó

Pár évvel ezelőtt bevezetett szabály, mely józan ésszel végiggondolva is pozitívumokat hordoz magában.

Mi az az adókiegyenlítés?

Az adókiegyenlítés lényege az, hogy a magánszemély akkor jogosult adókiegyenlítésre, ha az adóévben és/vagy az azt megelőző két adóévben egyaránt volt tőzsdei ügyletből származó jövedelme és tőzsdei ügyletből származó vesztesége is. Az igénybe vehető adókiegyenlítés összege az adóévet megelőző két évre eső tőzsdei ügyletből származó veszteség és az ebben az időszakban érvényes adómérték szorzata (a tőzsdei ügyletből származó veszteség „adója”) csökkentve az ebben az időszakban már igénybe vett adókiegyenlítés összegével. (Forrás)

Jászberényi Ivett adószakértő

Amennyiben önadózással készíti el a 2016-os SZJA bevallását, és 2014-ben vagy 2015-ben vesztesége volt a tőkepiaci ügyletekből, és ezt a veszteséget még nem használta fel, akkor az idei nyereségét csökkentheti az előző két év veszteségével, és csak a különbözet után kell megfizetnie a 15%-os SZJA-t. Adókiegyenlítés alkalmazása esetén, ne felejtse el a bevallás 06-01-es lapjának a 212-220 sorait is kitölteni!

A pénzügyi szolgáltató magyarországi felügyelete

Radulovic Attila Metatrader4 programozó

Azt, hogy az adott – szívünkhöz közel álló – befektetési szolgáltató (brókercég) Magyarországon az MNB által szabályzott-e, ezen a linken tudjuk ellenőrizni.

Ha tehát egy pakisztáni brókercégen keresztül szeretnénk kereskedni, és később az innen szerzett jövedelmet bevalljuk, azonban az adott cég magyarországi vagy uniós szabályozással nem rendelkezik, máris más kategóriába esik az egész adózási történet. Ezért különösen figyeljünk arra, hogy az adott cégnek (vagy magyarországi divíziójának) legyen érvényes és aktív MNB engedélye!

Ezen kívül a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény is megfelelő lehet Magyarország és azon ország között, ahol a választott brókercég működik.

Amennyiben a fentiek közül egy sem teljesül, további 22%-os EHO-t is meg kell fizetni, az egész ügylet az összevont adóalap részét képezi és egyéb jövedelemnek minősül.

Köszönetnyilvánítás

Radulovic Attila Metatrader4 programozó

Köszönöm szépen Jászberényi Ivettnek a segítséget és a cikk tartalmának szakmai felülvizsgálatát, kiegészítését. A jövőben még biztosan érkezik majd tőle olyan további, adózással kapcsolatos információ, mely kifejezetten az online kereskedők számára hasznos.

Amennyiben további kérdésed merülne fel az adózással kapcsolatosan, nyugodtan keresd fel Ivett cégét e-mailben vagy telefonon a 06-1-425-31-84 -es telefonszámon. Ha hivatkozol a radu.hu blogra, kedvezményes konzultációs díjat fogsz kapni!

Kedves Olvasóm!

Ha a cikkben közölt információkon túlmenően van kérdésed merült fel és személyre szabott konzultációra van szükséged saját adózási ügyeiddel kapcsolatban, akkor ez díjfizetés ellenében lehetséges.

Az Optitax Kft. a cikk szakmai lektorálását végezte el, de ezzel kapcsolatban nem nyújt ingyenes szolgáltatást.

Amennyiben felkeresed a céget, kérlek ezt vedd figyelembe!

Köszönöm.

Ajánlom még…

Korábban publikáltam egy egyszerű segédeszközt, amellyel ki tudod menteni a kereskedéseidet MetaTrader4-ből pl. Excelbe. Az ingyenes eszközről szóló bejegyzést ide kattintva tudod megnyitni.

Oszd meg, ha másoknak is hasznos lehet!

Ha tetszett a cikk, mindenképpen oszd meg azokkal akiket szintén érdekelhet ez a fontos téma!

Források

Írta: | 2017-08-21T15:59:09+00:00 2017. február 8., szerda|Hasznos, Kereskedés, Olvasnivaló felhasználóknak|18 hozzászólás

A szerzőről:

Radulovic Attila vagyok, a radu.hu tulajdonosa és szerkesztője. Remélem, hasznosnak találod az oldalamon található anyagokat! Célom, hogy hatékony segítséget nyújtsak Neked a kereskedéssel és az automatizálással kapcsolatban. Érdekel a véleményed, kérlek írd meg kommentben!

18 hozzászólás

  1. Thomas 2017. február. 8. szerda - 15:19- Válasz

    Ez nagyon hasznos volt, köszönöm!
    Volna egy kérdésem: az ausztrál Pepperstone-nak van egy Pepperstone limited leányvállalata az Egyesült Királyságban, ez már elég ahhoz, hogy ne kelljen EHO-t fizetni? Viszont ha az Egyesült Királyság kilép az EGT-ből is, akkor már gond lesz a Pepperstone-nal.

    • icrammg 2017. február. 9. csütörtök - 20:57

      A brexit miatt engem is érdekel ugyan ez az LMAX miatt. Köszi a válaszokat!

    • Radulovic Attila 2017. február. 11. szombat - 18:18

      Jelenleg a Pepperstone Limited és az LMAX Limited is megtalálható az MNB keresőjében az “Aktív” státuszban. A jelenlegi cikk alján az MNB linkre kattintva tudjátok megkeresni.

      Az, hogy az EGT-ből való kilépés után mi történik passzolom, de logikus lenne, hogy ha ezt megteszik, akkor legyen majd erről külön megegyezés az EU/EGT államokkal.

    • szkoti 2017. február. 16. csütörtök - 11:30

      Az alábbi országokkal él kettős adóztatást elkerülő egyezmény: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_Ma20160105.html
      Részletesebb és frissebb:
      http://acton.hu/hu/adoegyezmenyek
      Brexit estén ezek biztosan érvényben maradnak, hacsak nem esik szét teljesen Nagy-Britannia!
      Az ausztál felügyelet alatti anya cégek (pl: Pepperstone, ThinkForex,… is megfelelnek.

    • Radulovic Attila 2017. február. 16. csütörtök - 11:41

      Köszönöm szépen a kiegészítést, jelzem Ivettnek és kibővítjük vele a cikket!

  2. deepstack 2017. február. 8. szerda - 19:40- Válasz

    Kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy ha USD-ben van a számlám nyilvántartva, akkor mikori MNB árfolyammal kell átszámolni az eredményt forintra? Csak a végeredményt kell mondjuk a dec 31-én érvényes MNB árfolyammal átszámolni, vagy minden lezárt pozíciót (még akkor is ha több száz/ezer trade-em van egy évben) a záráskor érvényes árfolyammal? Remélem az előbbi…

    • icrammg 2017. február. 9. csütörtök - 20:58

      Én úgy tudom, hogy az utóbbi :/

    • Radulovic Attila 2017. február. 11. szombat - 18:20

      Ez egy jó kérdés, utánajárunk és visszajelzek + bővítem majd a cikket is. Türelmeteket kérem!

    • szkoti 2017. február. 16. csütörtök - 11:41

      Elviekben a napi vagy havi statement alapján kell elkészíteni!
      Napi:
      ” az egyéb nem említett pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének (lezárásának) időpontjában,”
      Havi:
      “A magánszemély (választása szerint) az adóelőleg, adó megállapításához a külföldi pénznemben keletkezett bevétel, illetve külföldi pénznemben teljesített kiadás forintra történő átszámítására a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, ”

      A havi kényelmesebb és könnyebb, ha jó a szinkron akkor a publikáló oldalak (https://www.fxblue.com, http://www.myfxbook.com, …) havi riportja is megfelelhet.

      Egyéb segítségről még Radu-val egyeztetek!

    • Radulovic Attila 2017. február. 24. péntek - 08:25

      Szkoti jól írta.

      A megszerzés napját megelőző hónap 15-ei MNB árfolyam (ez az egyik lehetséges átváltási mód), így ebből következik, hogy nem csak a végreredményt kell december 31-én átszámolni.

  3. simifx 2017. február. 8. szerda - 19:47- Válasz

    Jó a cikk, köszi, de azért van pár kérdésem.
    1. A swap is költségnek számít? Ha nem, akkor hová kell sorolni, hogyan kell vele elszámolni?
    2. Ha jól értelmezem a január 31-es, és február 15-i igazolás beküldési (NAV felé), kiküldési (ügyfélnek) kötelezettségek kifizetőnek minősülő szolgáltatókra vonatkozik. De mi van a kifizetőnek nem minősülő befektetési szolgáltatókkal? Az MNB oldalán például szerepel az Interactive Brokers a K0001033 számon, de még sosem kaptam tőlük ilyen bizonylatot. Ilyen esetben mi a helyzet?

    • simifx 2017. február. 8. szerda - 19:51

      Egy kérdés lemaradt. Ha egész évben nem kereskedtem, de a számlám meg van nyitva, akkor a rendszer felszámol egy inaktivitási díjat, illetve az IB-nél az adatszolgáltatásért is fizetni kell. Ezek a költségek elszámolhatóak? Ha igen, miként?

    • Radulovic Attila 2017. február. 24. péntek - 08:29

      1. Igen, a swap is költségnek számít.

      2. Hol találtál olyat, hogy “kifizetőnek nem minősülő szolgáltató”?
      A szolgáltatók kötelesek írásos igazolást adni, legkésőbb 2017.02.15-ig (lehet, hogy év közben folyamatosan adják ki az igazolásokat, vagy teszik letölthetővé, de egy biztos, hogy minden ügyletről 02.15-ig kell olyan “papírt kapnunk”, amiből a bevételek, költségek, megállapíthatók). A kérdés második felére a válasz, hogy a belföldi befektetői szolgáltatókat kötelezte a NAV adatszolgáltatásra, mert 2017-től változott a szabály (azaz már a 2016-os kereskedésekről is) kötelesek a NAV felé adatszolgáltatást küldeni.

      Az utolsó kérdésedre is hamarosan igyekszünk válaszolni.

    • Olav 2017. március. 13. hétfő - 22:17

      A swappal kapcsolatban nekem is lenne egy kérdésem. Amennyiben negatív akkor hozzáadom a profithoz, mert költség. Mi van abban az esetben ha a swap pozitív? Abban az esetben kamatjövedelemnek minősül és máris más sorba kerül az adóbevallásban? Mi a helyzet akkor ha az össz swap negatív, de volt olyan tradem amikor pozitív kamatot kaptam?

  4. Bas 2017. augusztus. 22. kedd - 16:18- Válasz

    Szia Radu,

    Az amerikai székhelyű E*TRADE SECURITIES LLC pénzügyi szolgáltató úgy látom nem rendelkezik aktív MNB engedéllyel valamint uniós szabályozással, de rendelkezik Securities and Exchange Commission (“SEC”) és Financial Industry Regulatory Authority (“FINRA”) szabályozással. Valamint van USA és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, de az még nem alkalmazható, mivel csak Magyarországon lett kihirdetve az egyezmény.

    A fenti cikk alapján ebben az esetben az opció kereskedésből keletkező nyereség utáni adó mértéke 15% + EHO. Jól értelmezem a cikket?

    • Radulovic Attila 2017. augusztus. 22. kedd - 17:08

      Kedves Bas!

      Nagyon konkrét a kérdésed, viszont sajnos nem tudok rá válaszolni. Legrosszabb esetben kérhetsz a NAV területileg illetékes irodájától egy állásfoglalást.

      Elvileg elegendő lehet az uniós szabályozáson kívül is valami, ha az beilleszthető a törvény által megfogalmazott keretekbe.

      Ha megtudod a választ egy kompetens személytől, kérlek, írd meg válaszodat ide, hogy másoknak is segíthessen a válasz.

  5. B.Roland 2017. szeptember. 21. csütörtök - 08:10- Válasz

    Kedves Attila! Az IQOPTION nevű brókernél “figyelmeztetés” olvasható az MNB listájában. Ez mit jelent? Akkor erre nem 15% az adó mértéke?
    Köszönöm szépen!

    • Radulovic Attila 2017. szeptember. 21. csütörtök - 23:48

      Kedves Roland!

      Az általad említett cég hazai (magyar) figyelmeztetéssel rendelkezik. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz.

      Emiatt nem esik más adózási kategóriába a cég. A figyelmeztetést ugyanakkor érdemes komolyan venni, hiszen a magyar pénzügyi hatóság valamilyen kivetnivalót vagy hiányosságot tapasztalt a céggel kapcsolatban.

Hagyj üzenetet