A csúszóstop és a nullába húzás funkció

A csúszóstop és a nullába húzás funkciók

Sokan használják, még többen félnek tőle. Tudni mindenképpen érdemes róluk: lássuk a csúszóstop és a nullába húzás funkció működési elvét és tulajdonságait!

Alapok: stoploss és takeprofit

A stratégiák robottá alakítása során a kereskedő gyakran szembesül a problémával: milyen egyszerű (elemi) kilépési mechanizmusok közül választhatok?

Természetesen itt nem a bonyolultnál bonyolultabb piaci zárásokra gondolok, hanem a bróker által biztosított lehetőségekre.

A két fő lehetőség ugyebár a stop loss, illetve a take profit. Kezdők sokszor szokták úgy összefoglalni a két fogalmat, hogy “a stop loss-szal vesztünk, a take profit-tal meg nyerünk”. Később egyértelművé válik, hogy a dolog nem ennyire egyértelmű: hiszen stop loss-szal is lehet pozitív profitunk, míg take profittal is lehet negatív végeredményünk.

Talán a legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni a két fogalom közötti lényeget, hogy az irányok alapján definiáljuk őket. Alapvetően BUY pozícióknál ugyanis a take profit csak az aktuális ár fölé, stop loss pedig alá helyezhető – SELL pozícióknál meg pont fordítva. Ennyi az egész. Aztán hogy a pozíciónk nyitóára ehhez képest hol helyezkedik el, az már teljesen más kérdés (nyilván a nyitás pillanatában a kettő egy és ugyanaz).

Ezáltal olyan helyzet is létrejöhet, amely elsőre furcsának hathat. Példa: BUY pozíciónknak 100 pip kiindulási stop loss, és 100 pip kiindulási takeprofit értéke volt. Miután a pozíciónk 40 pip pluszba kerül, úgy döntünk hogy stoploss kockázatunkat feljebb szeretnénk mozgatni: az új stoploss érték a pozíció eredeti nyitóára felett 10 pipre helyezkedik majd el. Az már biztos (megfelelő likviditás esetén), hogy ha a bróker által záródik a pozíciónk, akkor mindenképpen profitosak leszünk. Vagy 100 pip-es take profittal, vagy +10 pipes stop loss-szal zárul majd pozíciónk. Természetesen a spread-et és a jutalékot is le kell vonnunk, de a példa szempontjából ez most nem ide tartozik.

Csúszóstop – hasznos vagy idegölő funkció?

Először is a fogalomról: a csúszó stop (trailing stop) egy olyan automatikus stoploss módosítást jelent, amely során a pozíció stoploss értéke folyamatosan változik a korábban megadott távolságérték alapján. A legfontosabb, hogy a csúszóstop csak és kizárólag kedvezőbb kilépési értékre módosíthatja a stop loss árunkat, azaz nem fordulhat elő olyan helyzet amikor a csúszóstop a meglévő profitunkból “forgat ki” bennünket. Ha egy expert mégis ilyen problémát okoz, akkor csak simán rosszul van leprogramozva a benne lévő csúszóstop modul.

A csúszóstop hallatán sok kereskedőnek görcsbe rándul a gyomra, mások inkább mérgelődnek egy kicsit. Természetesen a távolságérték megállapítása az egyik legkomolyabb feladat: függ az instrumentum karakterisztikájától, az aktuális stratégiától. Ezért néha kifejezetten nehéz megtalálni a megfelelő értéket, sok kereskedő emiatt nem is szereti használni.

Munkám során azt a tapasztalatot kellett levonjam, hogy sokaknak nem egyértelmű, hogy a csúszóstopnak több fajtája is van. Az interneten a csúszóstop fajtáira hiába kerestem rá, ott csak részinformációkat találtam – innen is jött az ötlet, hogy írjak erről.

A csúszóstop típusai

Mint a többi tőzsdei fogalom esetében, itt is több típusról beszélhetünk. Én igazából három részre bontom a lehetséges típusokat, és ebből kettő nagyon közeli rokon.

Elnevezés híján én így hívom a csúszóstop legegyszerűbb típusát. Működését nézzük meg egy példán keresztül (a spreadet most szintén nem vesszük figyelembe):

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050 -es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

Ha 50 pipes csúszóstopot állítunk be, akkor a legközelebbi említésre méltó történés 1,0100 -nál történik majd, amikor is a csúszóstop megteszi a pozíció nyitóárához képest az 50 pipes távolságot. Ekkor a sl értékünk “feljebb csúszik” a pozíció nyitóárához, vagyis az új sl értékünk 1,0050-re kerül. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb ami velünk történhet az az, hogy a pozíciónk nulla profittal fog kiszállni. Vagyis: már nem veszíthetünk! Az árfolyam a történet ezen pontján egy 100 pipes sávban mozoghat: egyik oldalon a nyitóárnál lévő sl, a másikon pedig a nyitóártól 100 pipre lévő tp érték van. Amennyiben az árfolyam még feljebb megy, ez a sáv folyamatosan beszűkül majd. Egy biztos: az első csúszás után a mindenkori sl és az ár között maximum 50 pipes távolság lehet.

Ezt a fajta csúszóstopot én a nyitóárhoz viszonyított csúszóstopnak is szoktam hívni, mert az első sl módosítás akkor történik meg, amikor a nyitóártól a megadott távolságértéknyire elhúzódik az árfolyam – természetesen helyes irányban, azaz BUY esetén felfelé, SELL esetén lefelé. A további módosítás a mindenkori sl és az aktuális ár közötti távolság alapján kerül alkalmazásra. A Metatrader4 is ezt a csúszóstop módszert alkalmazza.

Szintén saját elnevezésem alapján a kockázatcsökkentő csúszóstop egy apró ám lényeges dologban tér el fenti rokonától: az összes sl módosítás alapjaként a mindenkori beállított sl értéket vesszük alapul. (Amennyiben ilyen érték nincs, akkor klasszikus csúszóstop – vagyis a nyitóári viszonyítás – lép életbe)

Lássuk a fenti példapozíciónk történéseit ezzel a csúszóstoppal:

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050 -es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

Ha 50 pipes csúszóstopot állítunk be, akkor – a fenti példával ellentétben – 1,0051-es árfolyamértéknél feljebb húzzuk a sl értékünket 1,0001-re. Vagyis: A kezdeti 50 pipes kockázatunk 49 pipre csökken. Az 1,0052-es árnál 1,0002-re módosítjuk a sl értéket, és így tovább, és így tovább. Hogy mi itt a hátrány? Egyértelmű! Itt a mozgásterünket azonnal csökkentjük a kisebb kockázat (és nagyobb profit) reményében. 

Ha megnézzük, hogy 1,0100-nál hogy áll a két különböző stop módszerünk, meglepődve tapasztaljuk hogy a sl mindkét esetben 1,0050-en áll. No de ha egy pippel korábban vizsgálódunk, ott már egyértelműen kijön a különbség: a fenti példánkban 1,0099 esetén a sl értékünk még mindig a helyén, azaz 1,0000-nél áll, míg ezen példa szerint 1,0099 – 50 pip, vagyis 1,0049 a kurrens sl érték. Vagyis a két kockázat között 49 pipnyi eltérés van: a második példában a legrosszabb, ami velünk történhet hogy kistoppolódunk -1 pip veszteségben, míg a legjobb az hogy tovább haladunk a tp felé (és persze közben tovább módosulgat a sl értékünk).

A két mód között tehát mindösszesen addig van különbség, ameddig a pozíciónk meg nem teszi azt a távolságértéket, amelyet beállítottunk – onnantól kezdve teljesen ugyanúgy működnek. A távolság a mindenkori stoploss és az aktuális ár között mindig maximum 50 pip lesz.

A harmadik csúszóstop típust igazából csak megemlítem, mert ide tartozik. A lényege annyi, hogy valamilyen külső (jellemzően technikai) adat alapján a sl értéket kedvezőbb irányba módosítjuk. Ez az adat lehet egy indikátor (pl. SuperTrend, PSAR, mozgóátlag, stb.) vagy lehet akár egy újonnan kialakult csúcs vagy völgy is. A módosítások alapját itt egy jelzés, és nem az árfolyam mozgása adja. Természetesen itt is nagyon fontos azt figyelembe venni, hogy a sl értéket csakis kedvezőbb (kisebb kockázat vagy több profit) irányba módosíthatjuk. Ha ez a megállapítás nem lenne igaz a funkcióra, akkor csak simán stoploss módosító mechanizmusnak lehetne nevezni.

Példa:

A BUY pozíciónk sl értékét a megadott paraméterek szerint felparaméterezett PSAR indikátor “gombócai” alapján módosítsuk. Minden lezárult gyertya után a PSAR indikátor legutolsó lezárt gombócának értékével frissítjük a sl értékünket. Amennyiben az új indikátori érték rosszabb sl értéket ad, mint a pozíció jelenlegi értéke akkor nem teszünk semmit.

A csúszóstop szolgáltatást nyújthatja a kereskedőprogram, vagy akár egy expert is. Mindkét esetben elvárás az adott szoftver folyamatos bekapcsolt állapota.

Metatrader platformon a kliens ugyan tud csúszóstopot kezelni, de sajnálatos módon annak legkisebb értéke 15 pont lehet. A valóságban természetesen ennél kisebb értékkel is meg lehet oldani a csúszóstop vezérlését, de nyilván ekkor számolni kell a mozgástér vesztéséből adódó gyakori kilépésekre is: a pozíciónak nem lesz mozgástere, ahol a saját karakterisztikája alapján képes mozogni, így előbb-utóbb kiüt minket a saját magunk által közelebb húzott sl.

A csúszóstop általi sl módosításra a szokásos (freeze level, stop level) korlátozások érvényesek. A két korlátozásról korábbi cikkem ugyanilyen című bekezdéseiben olvashatsz.

A nullába húzás

A nullába húzás (break even, lock) funkció a csúszóstopnál egyszerűbb funkció. Egész egyszerűen azt a távolságértéket adjuk meg vele, ahol a pozíciónk kockázatát nullára állítjuk. Vagyis hány pip profitban húzzuk az sl értéket nullára, azaz pozíciónk nyitóárára.

Itt is igaz az a megállapítás, hogy ha a pozíciónak van kiindulási sl értéke, akkor a beállítandó érték a meglévőnél kedvezőbb kell legyen.

A robotfejlesztések során én a fenti funkciót annyival szoktam kiegészíteni, hogy megadható az is, hova húzzuk be a stoplosst. Vagyis egy paraméter helyett kettő paraméterrel adom át a funkciót: 50/10 esetén +50 pip profitnál +10 pipre módosítja a program a stoplosst. A második érték természetesen lehet nulla, vagy akár negatív is. A viszonyítási pont itt is minden esetben a nyitóár, a pozitív érték pedig a pozíció helyes irányát jelöli (BUY esetén emelkedés, SELL esetén csökkenés)

Példa:

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050-es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

30/0 -ás beállítás esetén 1,0080-as árnál fogjuk a sl értékünket beállítani 1,0050-es árra.

30/10 -es beállítás esetén 1,0080-as árnál fogjuk a sl értékünket beállítani 1,0060-es árra.

Fontos, hogy a csúszóstoppal ellentétben módosítás itt csak egyszer történik. Gyakorlatilag az egész felfogható egyfajta konzervatívabb profitbiztosításnak.

Rejtőzködés

Egyre több kereskedő szkeptikus a brókercégek kapcsán. A market maker típusú brókerek (sőt, néha még a magukat ECN-ek móndók) között bőven találunk olyanokat, amelyek  – visszaélve az informatikai rendszerük feletti végtelen kontrollal – bizonyos helyzetekben saját maguk szabályozzák az árak mozgását. Ez azt jelenti, hogy elviekben – mivel előre ismerik a stop loss és take profit kilépőértékeket – belenyúlhatnak az árfolyamokba, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolhatják a tradek kimenetelét. Ha egy-egy gyertyának fura alakja van, vagy az ár olyan helyeken járt ahol a valóságban (más brókercégnél) nem, akkor érdemes elgondolkodni a brókertől való szomorú búcsúzáson, vagy a rejtőzködésen. Utóbbit az angol szakzsargonban stealth mode-nak (azaz lopakodó módnak) hívják.

A lopakodó mód lényege egyszerű: a sl és tp értékeket nem küldjük el a brókernek, hanem az azzal kapcsolatos zárást mi hajtjuk végre. A bróker számára 0 értékek látszanak stop loss és take profit értékként. Kézi kereskedésnél ez nagy kötöttséget jelent, a robotot használók számára nyilván jóval kevesebbet. Fontos tudni, hogy a kilépések a lopakodó módban piaci zárásként hajtódnak végre, ami kb. annyit tesz, mintha mi ülnénk ott és a megfelelő pillanatban lezárnánk az adott pozíciót. A módszer előnye, hogy a bróker előtt rejtve vagyunk – a hátránya pedig az, hogy erős piaci mozgások esetén kevésbé pontosan fog teljesülni az adott sl/tp, mintha a bróker eszközölné azt számunkra. A nem teljesülés szélsőséges esetben a brókeri (megbízás alapú) zárásoknál is előfordulhat, de lényegesen ritkábban mint a piaci zárások esetében.

Robot programoztatása során a kereskedő feladata eldönteni, hogy számára mely funkció mely móddal lehet hasznos. Itt is igaz az, hogy sokaknak eszébe sem jut a lehetőség, mert eddig rossz információk tudatában voltak, míg mások számára elképzelhetetlen egy jó stratégia a fenti funkciók valamelyike nélkül.

Írta: | 2017-08-21T16:23:16+00:00 2013. május 22., szerda|Hasznos, Olvasnivaló felhasználóknak|0 hozzászólás

A szerzőről:

Radulovic Attila vagyok, a radu.hu tulajdonosa és szerkesztője. Remélem, hasznosnak találod az oldalamon található anyagokat! Célom, hogy hatékony segítséget nyújtsak Neked a kereskedéssel és az automatizálással kapcsolatban. Érdekel a véleményed, kérlek írd meg kommentben!

Hagyj üzenetet

Adhatok Neked még több ingyenes tartalmat?

Értesítelek hetente megjelenő új tartalmaimról.

Hozzájárulok, hogy az adatvédelmi nyilatkozat szerint biztonságosan kezeld megadott adataimat, valamint hasznos anyagokat és egyedi ajánlatokat küldj nekem termékeiddel, szolgáltatásaiddal kapcsolatban e-mailben