A csúszóstop és a nullába húzás funkció

Sokan használják, még többen félnek tőle. Tudni mindenképpen érdemes róluk: lássuk a csúszóstop és a nullába húzás funkció működési elvét és tulajdonságait!

Alapok: stoploss és takeprofit

A stratégiák robottá alakítása során a kereskedő gyakran szembesül a problémával: milyen egyszerű (elemi) kilépési mechanizmusok közül választhatok?

Természetesen itt nem a bonyolultnál bonyolultabb piaci zárásokra gondolok, hanem a bróker által biztosított lehetőségekre.

A két fő lehetőség ugyebár a stop loss, illetve a take profit. Kezdők sokszor szokták úgy összefoglalni a két fogalmat, hogy "a stop loss-szal vesztünk, a take profit-tal meg nyerünk". Később egyértelművé válik, hogy a dolog nem ennyire egyértelmű: hiszen stop loss-szal is lehet pozitív profitunk, míg take profittal is lehet negatív végeredményünk.

Talán a legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni a két fogalom közötti lényeget, hogy az irányok alapján definiáljuk őket. Alapvetően BUY pozícióknál ugyanis a take profit csak az aktuális ár fölé, stop loss pedig alá helyezhető - SELL pozícióknál meg pont fordítva. Ennyi az egész. Aztán hogy a pozíciónk nyitóára ehhez képest hol helyezkedik el, az már teljesen más kérdés (nyilván a nyitás pillanatában a kettő egy és ugyanaz).

Ezáltal olyan helyzet is létrejöhet, amely elsőre furcsának hathat. Példa: BUY pozíciónknak 100 pip kiindulási stop loss, és 100 pip kiindulási takeprofit értéke volt. Miután a pozíciónk 40 pip pluszba kerül, úgy döntünk hogy stoploss kockázatunkat feljebb szeretnénk mozgatni: az új stoploss érték a pozíció eredeti nyitóára felett 10 pipre helyezkedik majd el. Az már biztos (megfelelő likviditás esetén), hogy ha a bróker által záródik a pozíciónk, akkor mindenképpen profitosak leszünk. Vagy 100 pip-es take profittal, vagy +10 pipes stop loss-szal zárul majd pozíciónk. Természetesen a spread-et és a jutalékot is le kell vonnunk, de a példa szempontjából ez most nem ide tartozik.

Csúszóstop - hasznos vagy idegölő funkció?

Először is a fogalomról: a csúszó stop (trailing stop) egy olyan automatikus stoploss módosítást jelent, amely során a pozíció stoploss értéke folyamatosan változik a korábban megadott távolságérték alapján. A legfontosabb, hogy a csúszóstop csak és kizárólag kedvezőbb kilépési értékre módosíthatja a stop loss árunkat, azaz nem fordulhat elő olyan helyzet amikor a csúszóstop a meglévő profitunkból "forgat ki" bennünket. Ha egy expert mégis ilyen problémát okoz, akkor csak simán rosszul van leprogramozva a benne lévő csúszóstop modul.

A csúszóstop hallatán sok kereskedőnek görcsbe rándul a gyomra, mások inkább mérgelődnek egy kicsit. Természetesen a távolságérték megállapítása az egyik legkomolyabb feladat: függ az instrumentum karakterisztikájától, az aktuális stratégiától. Ezért néha kifejezetten nehéz megtalálni a megfelelő értéket, sok kereskedő emiatt nem is szereti használni.

Munkám során azt a tapasztalatot kellett levonjam, hogy sokaknak nem egyértelmű, hogy a csúszóstopnak több fajtája is van. Az interneten a csúszóstop fajtáira hiába kerestem rá, ott csak részinformációkat találtam - innen is jött az ötlet, hogy írjak erről.

A csúszóstop típusai

Mint a többi tőzsdei fogalom esetében, itt is több típusról beszélhetünk. Én igazából három részre bontom a lehetséges típusokat, és ebből kettő nagyon közeli rokon.

Klasszikus csúszóstop

Elnevezés híján én így hívom a csúszóstop legegyszerűbb típusát. Működését nézzük meg egy példán keresztül (a spreadet most szintén nem vesszük figyelembe):

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050 -es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

Ha 50 pipes csúszóstopot állítunk be, akkor a legközelebbi említésre méltó történés 1,0100 -nál történik majd, amikor is a csúszóstop megteszi a pozíció nyitóárához képest az 50 pipes távolságot. Ekkor a sl értékünk "feljebb csúszik" a pozíció nyitóárához, vagyis az új sl értékünk 1,0050-re kerül. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabb ami velünk történhet az az, hogy a pozíciónk nulla profittal fog kiszállni. Vagyis: már nem veszíthetünk! Az árfolyam a történet ezen pontján egy 100 pipes sávban mozoghat: egyik oldalon a nyitóárnál lévő sl, a másikon pedig a nyitóártól 100 pipre lévő tp érték van. Amennyiben az árfolyam még feljebb megy, ez a sáv folyamatosan beszűkül majd. Egy biztos: az első csúszás után a mindenkori sl és az ár között maximum 50 pipes távolság lehet.

Ezt a fajta csúszóstopot én a nyitóárhoz viszonyított csúszóstopnak is szoktam hívni, mert az első sl módosítás akkor történik meg, amikor a nyitóártól a megadott távolságértéknyire elhúzódik az árfolyam - természetesen helyes irányban, azaz BUY esetén felfelé, SELL esetén lefelé. A további módosítás a mindenkori sl és az aktuális ár közötti távolság alapján kerül alkalmazásra. A Metatrader4 is ezt a csúszóstop módszert alkalmazza.

Kockázatcsökkentő csúszóstop

Szintén saját elnevezésem alapján a kockázatcsökkentő csúszóstop egy apró ám lényeges dologban tér el fenti rokonától: az összes sl módosítás alapjaként a mindenkori beállított sl értéket vesszük alapul. (Amennyiben ilyen érték nincs, akkor klasszikus csúszóstop - vagyis a nyitóári viszonyítás - lép életbe)

Lássuk a fenti példapozíciónk történéseit ezzel a csúszóstoppal:

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050 -es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

Ha 50 pipes csúszóstopot állítunk be, akkor - a fenti példával ellentétben - 1,0051-es árfolyamértéknél feljebb húzzuk a sl értékünket 1,0001-re. Vagyis: A kezdeti 50 pipes kockázatunk 49 pipre csökken. Az 1,0052-es árnál 1,0002-re módosítjuk a sl értéket, és így tovább, és így tovább. Hogy mi itt a hátrány? Egyértelmű! Itt a mozgásterünket azonnal csökkentjük a kisebb kockázat (és nagyobb profit) reményében. 

Ha megnézzük, hogy 1,0100-nál hogy áll a két különböző stop módszerünk, meglepődve tapasztaljuk hogy a sl mindkét esetben 1,0050-en áll. No de ha egy pippel korábban vizsgálódunk, ott már egyértelműen kijön a különbség: a fenti példánkban 1,0099 esetén a sl értékünk még mindig a helyén, azaz 1,0000-nél áll, míg ezen példa szerint 1,0099 - 50 pip, vagyis 1,0049 a kurrens sl érték. Vagyis a két kockázat között 49 pipnyi eltérés van: a második példában a legrosszabb, ami velünk történhet hogy kistoppolódunk -1 pip veszteségben, míg a legjobb az hogy tovább haladunk a tp felé (és persze közben tovább módosulgat a sl értékünk).

A két mód között tehát mindösszesen addig van különbség, ameddig a pozíciónk meg nem teszi azt a távolságértéket, amelyet beállítottunk - onnantól kezdve teljesen ugyanúgy működnek. A távolság a mindenkori stoploss és az aktuális ár között mindig maximum 50 pip lesz.

Technikai csúszóstop

A harmadik csúszóstop típust igazából csak megemlítem, mert ide tartozik. A lényege annyi, hogy valamilyen külső (jellemzően technikai) adat alapján a sl értéket kedvezőbb irányba módosítjuk. Ez az adat lehet egy indikátor (pl. SuperTrend, PSAR, mozgóátlag, stb.) vagy lehet akár egy újonnan kialakult csúcs vagy völgy is. A módosítások alapját itt egy jelzés, és nem az árfolyam mozgása adja. Természetesen itt is nagyon fontos azt figyelembe venni, hogy a sl értéket csakis kedvezőbb (kisebb kockázat vagy több profit) irányba módosíthatjuk. Ha ez a megállapítás nem lenne igaz a funkcióra, akkor csak simán stoploss módosító mechanizmusnak lehetne nevezni.

Példa:

A BUY pozíciónk sl értékét a megadott paraméterek szerint felparaméterezett PSAR indikátor "gombócai" alapján módosítsuk. Minden lezárult gyertya után a PSAR indikátor legutolsó lezárt gombócának értékével frissítjük a sl értékünket. Amennyiben az új indikátori érték rosszabb sl értéket ad, mint a pozíció jelenlegi értéke akkor nem teszünk semmit.

A csúszóstop szolgáltatást nyújthatja a kereskedőprogram, vagy akár egy expert is. Mindkét esetben elvárás az adott szoftver folyamatos bekapcsolt állapota.

Metatrader platformon a kliens ugyan tud csúszóstopot kezelni, de sajnálatos módon annak legkisebb értéke 15 pont lehet. A valóságban természetesen ennél kisebb értékkel is meg lehet oldani a csúszóstop vezérlését, de nyilván ekkor számolni kell a mozgástér vesztéséből adódó gyakori kilépésekre is: a pozíciónak nem lesz mozgástere, ahol a saját karakterisztikája alapján képes mozogni, így előbb-utóbb kiüt minket a saját magunk által közelebb húzott sl.

A csúszóstop általi sl módosításra a szokásos (freeze level, stop level) korlátozások érvényesek. A két korlátozásról korábbi cikkem ugyanilyen című bekezdéseiben olvashatsz.

A nullába húzás

A nullába húzás (break even, lock) funkció a csúszóstopnál egyszerűbb funkció. Egész egyszerűen azt a távolságértéket adjuk meg vele, ahol a pozíciónk kockázatát nullára állítjuk. Vagyis hány pip profitban húzzuk az sl értéket nullára, azaz pozíciónk nyitóárára.

Itt is igaz az a megállapítás, hogy ha a pozíciónak van kiindulási sl értéke, akkor a beállítandó érték a meglévőnél kedvezőbb kell legyen.

A robotfejlesztések során én a fenti funkciót annyival szoktam kiegészíteni, hogy megadható az is, hova húzzuk be a stoplosst. Vagyis egy paraméter helyett kettő paraméterrel adom át a funkciót: 50/10 esetén +50 pip profitnál +10 pipre módosítja a program a stoplosst. A második érték természetesen lehet nulla, vagy akár negatív is. A viszonyítási pont itt is minden esetben a nyitóár, a pozitív érték pedig a pozíció helyes irányát jelöli (BUY esetén emelkedés, SELL esetén csökkenés)

Példa:

Megnyílik egy BUY pozíció 1,0050-es áron. A kiindulási stop loss (továbbiakban: sl) értéke 50 pip, a take profité (továbbiakban: tp) pedig 100 pip. Így a pozíció megnyílásakor a sl 1,0000, míg a tp 1,0150.

30/0 -ás beállítás esetén 1,0080-as árnál fogjuk a sl értékünket beállítani 1,0050-es árra.

30/10 -es beállítás esetén 1,0080-as árnál fogjuk a sl értékünket beállítani 1,0060-es árra.

Fontos, hogy a csúszóstoppal ellentétben módosítás itt csak egyszer történik. Gyakorlatilag az egész felfogható egyfajta konzervatívabb profitbiztosításnak.

Rejtőzködés

Egyre több kereskedő szkeptikus a brókercégek kapcsán. A market maker típusú brókerek (sőt, néha még a magukat ECN-ek móndók) között bőven találunk olyanokat, amelyek  - visszaélve az informatikai rendszerük feletti végtelen kontrollal - bizonyos helyzetekben saját maguk szabályozzák az árak mozgását. Ez azt jelenti, hogy elviekben - mivel előre ismerik a stop loss és take profit kilépőértékeket - belenyúlhatnak az árfolyamokba, és ezáltal kedvezőtlenül befolyásolhatják a tradek kimenetelét. Ha egy-egy gyertyának fura alakja van, vagy az ár olyan helyeken járt ahol a valóságban (más brókercégnél) nem, akkor érdemes elgondolkodni a brókertől való szomorú búcsúzáson, vagy a rejtőzködésen. Utóbbit az angol szakzsargonban stealth mode-nak (azaz lopakodó módnak) hívják.

A lopakodó mód lényege egyszerű: a sl és tp értékeket nem küldjük el a brókernek, hanem az azzal kapcsolatos zárást mi hajtjuk végre. A bróker számára 0 értékek látszanak stop loss és take profit értékként. Kézi kereskedésnél ez nagy kötöttséget jelent, a robotot használók számára nyilván jóval kevesebbet. Fontos tudni, hogy a kilépések a lopakodó módban piaci zárásként hajtódnak végre, ami kb. annyit tesz, mintha mi ülnénk ott és a megfelelő pillanatban lezárnánk az adott pozíciót. A módszer előnye, hogy a bróker előtt rejtve vagyunk - a hátránya pedig az, hogy erős piaci mozgások esetén kevésbé pontosan fog teljesülni az adott sl/tp, mintha a bróker eszközölné azt számunkra. A nem teljesülés szélsőséges esetben a brókeri (megbízás alapú) zárásoknál is előfordulhat, de lényegesen ritkábban mint a piaci zárások esetében.

Robot programoztatása során a kereskedő feladata eldönteni, hogy számára mely funkció mely móddal lehet hasznos. Itt is igaz az, hogy sokaknak eszébe sem jut a lehetőség, mert eddig rossz információk tudatában voltak, míg mások számára elképzelhetetlen egy jó stratégia a fenti funkciók valamelyike nélkül.

Oszd meg, ha hasznosnak találtad!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!